Gábort úgy becézzük a társaságban, hogy a "nyelv". Miért is? Ha ő rámondja a bekevert kolbászhúsra, hogy jó, akkor az tuti jó. Na, most elárultam a titkot, hogyan is tudunk mi kolbászversenyt nyerni. Így.
De van neki egy másik szuperképessége is, nagyon jó pörköltöt tud főzni. Ha ezt valaki eltanulja tőle, akkor biztosan a bográcspartik sztárja válik belőle. Jaj, már hallom is a lelki füleimmel a fb commenteket, hogy "pörköltöt Magyarországon mindenki tud főzni", meg "ugyan már, mi ebben a nagy cucc". Hát igenis, nagy cucc. És nem tud mindenki jó pörköltet főzni, és ennek több oka van, de ebbe ma ne menjünk bele.
Valakitől azt tanultam a héten, hogy legelőször is kívánatos lefektetni az alapszabályokat.
1. A pörköltet 10 méteres körzetben tilos megközelíteni: vegetával, delikáttal, piros arannyal, knorr termékekkel, magi kockákkal és a többi szutyokkal.
2. Pörköltbe nem teszünk olajat. Nem, és kész.
3. Amelyik pörköltben nincs szalonna, az nem pörkölt. A szalonna alatt házi szalonnát értek.
4. A pörkölt alapfűszere a jó minőségű piros paprika. Szerezzetek házit! Ilyen szép színűt, mint a képen. Elég egyszer felkutatni egy forrást, és évente kétszer meglátogatni. Télen a kolbászba is kelleni fog majd.
5. Pörköltbe csak jó minőségű bort öntünk (ha öntünk), a La Fiesta borválogatás csomagotokat, tegyétek el valami nagyon titkos helyre, és felejtsétek el, hol van!
6. A pörkölt nem gyors kaja, légy türelmes, és gondoskodj hideg szódáról a borokhoz!
Ennyi. Vagy több most nem jut eszembe.
Térjünk vissza Gábor barátunkhoz. Amikor ő meghív bennünket vendégségbe, mindig már idejében elkezdi a főzést, hogy mire megérkezünk, már majdnem kész legyen minden. Gyanítom, nála is meditációféle foglalatosság a főzés, amit szeret egyedül, nyugodtan végezni.
A káposztás pörköltet a következőképp készítette:
2 kiló húst, lapockát és csülköt, nagyobb kockára vágott.
30 dkg házi húsos szalonnát kisebb kockákra vágott. Tüzet rakott a bogrács alá, és pirítani kezdte. Természetesen a szalonnabőrt is mellédobta, az is jó ízt ad az ételnek, ha belefő.
Mikor már szép barna volt, akkor hozzáadott 1 kiló apróra vágott hagymát. A Velőtanyán mi sok sok hagymát használunk a pörköltekhez, ettől lesz olyan szép sűrű a szaft. Szokták mondani, hogy ettől túl édes lesz az étel. Aff, dehogyis!
A hagymát egy ideig pirítani kell a szalonnazsíron, és mikor már áttetsző, akkor hozzá kell adni kb fél liter vizet. Ebben fog szétfőni, addig nem is nyúlunk hozzá. Gábor barátunk itt már megihatta az első fröccsöt, mert ez a procedúra kb 1 órát vesz igénybe.
A hagyma akkor van kész, ha már semmi leve nincs. A kész hagymához hozzáadta a pirospaprikát, és egyéb fűszereket. Szerintem csak sót, borsot, és egy kis köményt.
Kevert bele fél kiló savanyú káposztát. A káposzta szinte teljesen szétfőtt a végére a pörköltben, külön alig lehetett érezni az ízét. Viszont adott neki valami plusz ízt, ami csodálatossá tette az összképet. (Mindjárt megkapom Józan professzor asszonytól, hogy ízek összképéről beszélni legalábbis képzavar. Bocsika.)
Ha valami nagyon jót szeretnétek, elő a savanyú káposztás zacskókkal!
Belekerült a hús, és már csak főzni kellett.
A húshoz ne adjatok vizet, úgyis levet fog engedni! Amikor elfőtte a levét Gábor egy fél liter vörösborral pótolta.
Ekkorra már tuti megérkeztünk, mint vendégek. Gábort kizökkentettük a meditációs gyakorlatból, ez abból is látszik, hogy az ujját is belefotózta a képbe.
Az éhes vendégeket muszáj valamivel traktálni, míg a pörkölt nyugodtan elkészül, különben egy percenként záporoznak a kérdések: "mikor lesz kész?" vagy a tanácsok "jó az már!", és szegény házigazda kitér a hitéből, hiszen tudja, hogy nem, még nem jó.
Gábor készült erre is, király sajtos rudakkal várt minket.
A végeredmény természetesen csodás lett, és kaptunk hozzá savanyúságot is, ahogy kell.
Jó hétvégét nektek! Főzzetek a kertben, és vigyázni a folyadékpótlásra, meleg van!