Egyszer, még 1232-ben, volt egy francia barátom, akit megkértem, hogy főzzön nekem francia vacsorát. Azt felelte, hogy nem tud, mert a francia ételek "olyan összetettek", hogy a legtöbbet már előző nap el kell kezdeni főzni, és olyan hozzávalók kellenek, amiket itt bizonyosan nem lehet kapni... Csak ámultam, bámultam akkor az idegen gasztronómia fenségén...
Egy frászt! El ne higgyétek! A srác simán nem tudott főzni szerintem, és a fiatal csajokat még könnyű megetetni jól kitalált dumákkal! Pedig ha tudta volna, hogy létezik ez a nagyszerű étel, simán elkészíthette volna nekem, és tuti sikere lett volna. Így viszont legnagyobb bánatára visszaküldtem abba a távoli hazába, és ettem tovább az egyetemisták gulyáskrémes kenyerét..
Mára már többször jártam én is abban a bizonyos országban. Próbáltam sok érdekes ételt és italt, és egy nagyon egyszerűt választottam ma csak neked, ami illik a közelgő húsvéti hangulathoz, a tavaszhoz, a szerelemhez.
Ha nem nagyon tudsz főzni, gyere velem! Megmutatom, hogyan arathat sikert egy konyhai analfabéta becsukott szemmel is francia vacsorával!
Lapin Cocotte hozzávalók 2 személyre:
2 db nyúlcomb (szerencsére már minden nagyobb boltban lehet kapni)
2 répa
2 kis fej vöröshagyma
pár mogyoróhagyma (ez most nekem nem volt itthon, szóval 1 lilahagymát használtam helyette)
1 egész fokhagyma
1 paradicsom vagy kis doboz paradicsom püré
1 üveg száraz fehérbor
bouquet garni (ez csokorba kötött bármilyen zöldfűszer lehet, ami szimpatikus épp a kertben) nálam most babérlevél, kakukkfű, rozmaring
só, bors
tejszín vagy tejföl, vagy creme fraiche (nálam most egy nagyon zsíros görög joghurt)
ízlés szerint mustár (ezt én nem tettem bele most)
ízlés szerint gomba (én most a szezonnak megfelelően kucsmagombát használtam. hmmm...)
A recept:
1. Egy lefedhető serpenyőt a legnagyobb gázlángra, a legnagyobb fokozatra teszek. Két kanál kacsazsíron aranybarna kérget sütök a combokra. Ezután leveszem a tűzről, és el is zárom a lángot, mert most már majd a legkisebb láng, legkisebb fokozatára lesz szükség.
2. A hús mellé teszem a fokhagymát. Ennek csak az alját vágom le, megpucolni nem kell. Mellé mennek még egészben a vöröshagymák, lilahagyma, babérlevél, paradicsom, répa (nagy darabokra vágva), és megszórom sóval, borssal, kakukkfűvel, rozmaringgal (ez utóbbiak frissen a legjobbak, de még nem hajtottak ki a kertben, sajnos).
Felöntöm kb 1 centi magasan száraz fehérborral. Aki édes borban gondolkodik, felejtse el. Az édes bort a tokaji borkóstoló nyugdíjas csoportnak találták ki. A francia ételekhez nem illik.
Lefedem, és a legkisebb lángon elkezdem nagyon lassan párolni.
3. Egy óra múlva hozzáadom a petrezselymet és a gombát. Még 20 percig párolom.
Ez nagyon lassú folyamat, de nem kell türelmetlenkedni, addig csináljunk valami mást a nagyon kellemes illatú lakásban. Esetleg igyuk meg a maradék fehérbort.
4. Mikor kész, akkor tejszínnel/tejföllel/joghurttal besűrítem. Mostanra már a lé nagy része elfőtt, de ha nem, akkor fedő nélkül is lehet kicsit rotyogtatni.
Tálalni lehet krumpli körettel, de szerintem legjobb egy nagy fehér bagettel, mert azzal ki lehet mártogatni az isteni szószt.
Csók rátok! Szeressétek egymást, és ne dőljetek be a francia srácoknak!
