Van az én páromnak egy titkos szerelme, amit a szekrény legalsó, legsötétebb polcán tart. Ez az a tétel, ami soha nem szerepel a bevásárló listámon, de mindig van otthon, és ha elfogy, hogy, s hogy nem, mindig beszerződik pár darab. (Biztos az a láthatatlan háztartási kobold szerzi be, aki fél pár zoknikkal táplálkozik, és rendszeresen kidobja a kukába a kiskanalakat.) Aki élt, étkezett a nyolcvanas években, már biztos sejti miről van szó. Sertésmájkrém. Réz színű doboz, piros felirat. Megvan? Kemény retró cucc. Adalékanyag fieszta...

Szóval azt gondoltam, hogy ha neki lehet titkos májkréme, akkor nekem miért ne? Elirigyeltem a titkos májkrémezéseket, és készítettem egy olyan májpástétomot, ami az én szerelmem lehet mostantól. Nem bonyolult, gyors, és tuti finom.

Hozzávalók:

500 g csirkemáj

4-5-6 lilahagyma

2-3 vöröshagyma

kacsazsír

10 deka vaj

1 egész fej fokhagyma

só, bors, méz, fehérbor

gyömbér, osztrigaszósz, szójaszósz

Elkészítés:

Kacsazsíron megpirítom az apróra vágott hagymákat. 

Hozzáadom a májat. Hagyom pirulni.

Mikor már félig kész pici fehérbort öntök alá, de nem fedem le. Reszelek rá kb egy evőkanálnyi gyömbért.

Mikor a fehérbor elpárolgott, adok hozzá egy kanál mézet, ettől szép fényes lesz.

Ekkorra a máj készre sült. Öntök rá egy evőkanál osztrigaszósz, és szójaszószt. Összekeverem.

A legvégén még rádobok egy nagy darab vajat. (Dóritól így tanultam) Lezárom a lángot.

Összeturmixolom botmixerrel, tálba teszem, és hagyom kihűlni.

Melegen is jó, de hidegen még inkább.

Egy pohár finom bor mellé kínálom pirítóson.