Tegnap átjöttek Dóriék, és a maradék vajas kenyeret pár liter némi rozéval öblítettük le. Azt is összeírogattam reggel, hogy milyen világmegváltó gondolataink voltak, már amire emlékeztem, de az a fogalmazás inkább csak a saját szórakoztatásomra alkalmas, nem untatom vele a kedves blog olvasókat.
   Még azt is elhatároztuk tegnap, hogy reggel kocsiba ülünk, és lehúzunk Somlóra, hogy ellenőrizzük, hogyan zajlik a szőlőben a metszés. Vannak azok a gondolatok, amik éjfél környékén jó ötletnek tűnnek, nappali fényben meg teljes badarságok. Az eső, a fejfájás és az éhség vidám reggeli keveréke azonnal megakadályozta az utazást. A konyháig jutottunk csak el, meg gondolatig, hogy főzni kéne valami tényleg jót.
   Én is részt vettem a folyamatban, mert nekem kellett eltakarítani a tegnapi romokat, és én hoztam pár hideg sört a boltból, de a munka - hogy úgy mondjam - dandár része férfitársam feladata volt ezúttal. A sültek, és egyéb nehéz ételek specialistája olíva tapenáddal göngyölt, tarajos karajt talált ki mára. Én felcsigázott karajnak szerettem volna elnevezni, mert a hús felszeletelve cuki kis csigára hasonlít, és mi magunk is felcsigázva vártuk amíg megsült, de bevallom, ez a név nem lett volna elég méltóságteljes. Pedig ez méltóságteljes menü. Helyre teszi megtépázott renoménkat.

Hozzávalók

egy szép darab csontos karaj.
pár szelet házi bacon
madzag


Tapenád:

100 g zöld olíva bogyó
100 g fekete olíva bogyó
30 g kapri bogyó
só, bors, fokhagyma, mustár, porcukor, oregánó
1 evőkanál olíva olaj
Mindezek összeturmixolva.

A recept elmondva egyszerű, elkészíteni kicsit macerás.
A karajt egy éles késsel a csont mellett bevágjuk, és "letekerjük", mint egy papírtörölközőt.
Megkenjük az összeturmixolt krémmel, és óvatosan visszatekerjük. A tapenád nagyon jó ízt ad a húsnak, és megakadályozza, hogy kiszáradjon sütés közben. 

Madzaggal óvatosan megkötözzük, és házi bacont szeletelünk rá.
10 perc alatt előmelegített sütőben nagy hőfokon kérget sütünk rá.
Száraz fehérbort locsolunk mellé, és fóliával lefedve, egy órán keresztül pároljuk. A maradék száraz fehérbort várakozás közben megisszuk.
Amikor puhára párolódott, levesszük a fóliát, és pirosra sütjük.


    Érdekes volt, hogy a tapenád íze mennyire megváltozott sütés közben. Elvesztette a markáns kesernyésséget, és egészen megszelídült a húsnedvektől. Nagyon jó illatú, finom puha sült készült el. Fel is hívtam Dórit azonnal, hogy jöjjenek át megkóstolni. Végül is még csak szombat délután van. Hosszú még a hétvége, és már jól vagyunk.