Futottam egy hosszút a patakparton, és filózgattam, hogy kéne főzni valamit, meg hogy hiányzik Dóri, aki szintén itt szokott futni mellettem, és hogy jól esne vele a végén egy sör a szoci teraszon. Igen, ilyen férfiasan szoktunk mi sportolni a barátnőmmel, mert futás közben nem lehet jól megbeszélni mindent, a minden pedig, jól megbeszélés nélkül félkarú óriás. És tavasz van, és süt a nap, és vajon hogy sikerült a grúz vacsora...

Miután jól összerázódtak bennem a gondolatok, gyorsan bevásároltam a piacon. Igen, Szentendre olyan szerencsés város, ahol a futás mindjárt a piacon ér véget. Akinek ott áll a kocsija, amiben tart egy szép fonott kosarat, az kellemesen kombinálhatja a sporttevékenységet a bevásárlással. Szóval megvettem, ami kellett, beugrottam a Doboziba sörért, és már hozzá is láthattam a főzéshez.

Sörmártogatós parmezános-diós csirkével

Hozzávalók:

400 g filézett csirkecomb felcsíkozva

3-4 korty cseh sör

egy marék megtört dió (az uram egyszer megtört egy fél zsákkal valami meccs közben, köszi drágám!)

egy ujjnyi vastag szelet rúzsos sajt

egy nagyobb szelet gyúrt sajt reszelve

parmezán

házi zsemlemorzsa

11 deka házi vaj

1 dl tej

liszt, mustár, só, bors, worchester szósz

Hogyan készítjük el:

Rendet rakok a konyhában a tegnap esti vacsora után. Megállapítom, hogy tegnap este öten 24 db pohárból ittunk különböző dolgokat, és hálát rebegek annak, aki feltalálta a mosogatógépet. 

Előveszem a hűtőből diót és a sört. A diót megeszegetem, a sört megiszogatom, miközben begépelem mindezt a blogba, majd újabb diót és sört veszek elő.

Egy szépen megszáradt zsemlét a robotgépben összeaprítok. Melléteszem a diót, és ezt is apróra darálom, majd összekeverem a parmezánnal. Ennek nagyon jó illata lesz. 

Sózom, borsozom a csirkecsíkokat, beleforgatom a keverékbe, és egy rusztikus sütőpapírral kibélelt sütőlapra rakom őket, szépen egymás mellé. Lefotózom, és már mehet is a sütőbe. Aranybarnára sütöm.

A sörmártás:

A felolvasztott vajat liszttel keverem el, és felengedem tejjel. Amikor már besamel jellegű, ráküldöm a fél pohár sört, és kicsit bánatosan nézek utána. A sörtől az egész habos, és könnyű lesz.

Jöhetnek bele a sajtok. A rúzsos sajtnak jellegzetes íze és szaga van, de ettől nem kell megijedni. Aki a sört szereti, az ezt a sajtfélét is szeretni fogja.

Teszek bele még édes angol mustárt, friss borsot, worchester szószt. Sót nem kell, mert a sajtoktól már sós íze van.

Addig kevergetem, míg minden elolvad benne, és besűrűsödik.

A mártást kibelezett zsömlébe szedem, és némi friss snidlinggel szórom meg. Forrón tálalom.

Anyám! Isteni lett! Ma is megérte sportolni!