Nem, nem a tavaszi, borozgatós, polititzálós esték inspirálták a következő étel nevét, bár ahogy elnézem a töketlenkedéseket minden oldalon, akár ez is lehetett volna. Inkább arra gondoltam, hogy hamarosan itt a húsvét, és ez majd nagy vendégjárással jár a Velőtanyán. Mit adok majd fröccsök mellé a vendégeknek? És mit lehetne kezdeni a maradék sonkával (ha lesz ilyen), amikor már senkinek nem lesz igazán kedve hozzá.

Ezt a kenyérféleséget gondoltam ki, és megsütöttem előre, hogy lefotózhassam nektek. Nem volt nehéz, és nagyon finom.

Hozzávalók:

2 vöröshagyma

20 deka füstölt bármi (én most császárszalonnát és angolszalonnát használtam, de a húsvéti sonkával is jó lesz. Persze azt ma még nem lehetett elővenni.)

500 g liszt

20 deka sajt

víz, só, egy kocka élesztő, cukor

Elkészítés:

Felfuttatom az élesztőt, és robotgépben 3 perc alatt kenyértésztát gyúrok.

Ha kész, akkor kézzel is dagasztom még 5 percet. A pasimnak az a dilije, hogy az csak akkor lesz jó levegős, ha én még kézzel is dolgozok rajta. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, viszont azt már megtanultam, hogy a férfiaknak érdemes néha igazat adni. Így jobb az étel.

Áttetszőre pirítom a szalonnát és a hagymákat. Megreszelem a sajtot.

Amikor megkelt a tészta, kis gombócokat szaggatok belőle. Erre most egy fagylaltos kanalat használtam, és nagyon jól bevált.

A gombócokat kivajazott cseréptálba teszem. Közé rétegzem a szalonnás hagymát, és a sok sajtot. Természetesen a szalonnazsírt is rálocsolgatom.

A sütőt forróra előmelegítem, ezen a hőfokon 5 percig sütöm a kenyérkét. Később visszaveszem 150 fokra, és így sütöm készre, hogy legyen ideje jól átsülni. Ez kb 45 perc.

Amikor kész, a gombóckákat kézzel szét lehet húzni, és borozás közben majszolni. Őrülten sajtos, szalonnás, édeskés a hagymától, egyszóval jó.

Ezt húzzátok szét, de másban meg tartsatok inkább össze magyarkáim!